szüret

Szóval.... most jutottam el odáig, hogy egy kicsit részletesebben be tudom mutatni az előző félévi cuccaimat. Arról már írtam, ugye, hogy mi volt a feladat: kiválasztani egy képet, ami nem igazán jön be és különféle szempontokból feldolgozni azt. Eszter mondta, hogy a végére meg fogjuk szeretni és egészen másként tekintünk majd rá, és igaza is lett. Ebben baromi nagy szerepet játszott az is, hogy én egy fizikailag hozzáférhető (tehát nem halott és nem külföldi) művészt választottam, PAF-ot, akivel fel is vettem a kapcsolatot. Jó sok dumcsi meg szenvedés után végre ráéreztem az ízére- mármint az absztrakt expresszionizmuséra, nem a pasiéra....
 Végülis egy egész jó kis pályát jártam be a pár hónap alatt- az elején még nem igazán tudtam mit kezdeni a dologgal: nagyméretű képeket gyártottam, főleg véletlenszerű fröcskölésekből és rengeteg egymásra húzott rétegből építkeztem. Aztán, ahogy egyre jobban érdekelni kezdett a dolog (és PAF is ezt javasolta), áttértem a kisebb, kísérleti jellegű kompozíciókra. Felhasogattam pár kartonlemezt és sokkal átgondoltabban, céltudatosabban kezdtem csinálni a melókat. Volt egy kis intermezzo, amikor kifogytam minden festékemből és némi kényszerpihenőre ítéltettem, de az is megoldódott hála Nektek, kedves emberek. Szóval miután újra bevásároltam, indulhatott a munka. Ahogy telt az idő, úgy haladtam egyre inkább az egyszerűsítés felé. A sok réteg és fröcsk közül kibontakozott egy szál, ami tényleg megfogott: az egyszerű, egy-két mozdulatos gesztusfestészet. Nem állítom, hogy most aztán ez lesz az új irányvonal, amit évekig követni fogok, de az biztos, hogy még most, ennyi idő elteltével is vannak bizonyos kérdések, amik felvetődnek bennem ezzel kapcsolatban, és csak úgy, kedvtelésből is képes vagyok leülni és kísérletezgetni.

Az első fröcskölősöket most nem fogom megint kirakni, azokat vmelyik előző posztban már mutattam. Ezek azok, amik már a festékvásárlás után és a fokozatos egyszerűsítés ötlete után keletkeztek. Az összes max 3-4 gesztus, de pl. itt az elsőnél elég jól látszik, hogy még mielőtt a festék megszáradt volna, egy-két helyen kísérleti jelleggel alkoholt/benzint/lakkot meg egyéb bűzös és mérges kipárolgású folyadékokat lötyköltem rájuk. Aztán a végére már ezzel is felhagytam. Nem mondom, baromi érdekes volt látni a különböző kémiai reakciókat, de a végeredmény korántsem olyan látványos, mint a folyamat, és mivel nem video vagy akció művész vagyok, hagytam inkább az egészet. Viszont a jövőre nézvést elég sokat tanultam belőle- mostmár tudni fogom, hogy ha ilyen vagy olyan hatást szeretnék elérni, milyen kemikáliához nyúljak. Boccs a fotók minőségéért, majd ezeket is befényképeztetem rendesen vmi hozzáértő egyénnel, tőlem egyenlőre csak ennyi tellett.

Jó móka volt, tanultam sokat, de azért még mindig a lények érdekelnek jobban meg a szövetes projekt. Majd legközelebbre befotózom a nagy balatonos szörnyeteges képet, amin mostanában dolgozom- az ugyanis az aktuális kedvenc.